A villanyautózás kulcskérdései kapcsán nem mehetünk el a környezetvédelem mellett sem. Ez nem egyszerű téma, és nem is fekete vagy fehér. A marketing-gépezetek hajlamosak a villanyautózást zászlajukra tűzve masírozni, egyúttal eltemetni a kihívásokat, nehézségeket, amelyek ennek a technológiának is a sajátjai. Ebben a cikkben a mi meglátásainkat foglaljuk össze cukormázmentesen.
Mielőtt belevágnánk a részletekbe: a klímavédelem kérdését nem a villanyautók fogják megoldani, hanem mi. Elsősorban az értékrendünkkel, azzal, hogy mit teszünk a fókuszba. Gyulai Iván ökológus szerint egy anyagi értelemben szerényebb; szellemileg, érzelmileg ugyanakkor sokkal teljesebb életmód a kulcs. Hasonló nézetet vall Charles Eisenstein író, aki szerint nem szabad a technológiai fejlődés mindenhatóságába kapaszkodni; elég, ha szeretettel tekintünk a közvetlen környezetünkre, és önmagunkat is a természet részének tekintjük, nem azon kívül állónak. Ha ez a hozzáállás vezeti a mindennapok apró döntéseit, akkor már sokat léptünk előre.
De kanyarodjunk vissza a villanyautózásra!
- Mitől és mikor lesz jobb a villanyautó?
Minket két, kevéssé közismert tényező győzött meg ebben a kérdésben.
Hatékonyság
A belső égésű technológia hatékonysága őszintén szólva több mint hervasztó: a benzinben tárolt energia közel 2/3-ából hulladékhő keletkezik, mivel ezek az autók 30-40%-os hatékonysággal tudnak működni (minél korosabbak, annál kevésbé hatékonyak). Ezzel szemben a villanyautó hajtáslánca 90% feletti hatékonyságra is képes. Ennek a közege természetesen a városi közlekedés, itt érhető el ez a hatékonyság. A villanyautó a mindennapok autója, amit az év 340 napján igazán jó szolgálatot tesz, a több ezer kilométeres nyaralásokra pedig nem szégyen dízel autót használni.
Energiaforrás
A villanyautóra való áttérés az egyetlen lehetőség arra, hogy a közlekedésben is megjelenhessenek a megújulók, nincs más út a fosszilis energiahordozók kiiktatására. A bioüzemanyaggal kapcsolatban (ami jelenleg az üzemanyagok 6-8%-át alkotja) nagy kérdés, hogy az értékes termőföldeket vajon jó-e, ha kivonjuk az élelmiszer-termelésből. A szintetikus üzemanyagok előállítása rendkívül energiaigényes és nem túl hatékony folyamat, erről Gajdán Miklós cikkét ajánljuk. https://totalcar.hu/magazin/
- Zéró kibocsátás? Naivitás!
A villanyautó helyben nem szennyez, ez igaz (és ennek sok előnyös egészségügyi következménye van), de álságos lenne azzal hitegetni magunkat, hogy az ország vagy a világ egy másik pontjának szennyezése elfogadható. Két dolgot kell górcső alá venni: a gyártást és az áram-előállítást.
- Előállítás
A villanyautók előállítása nagy környezetterhelést jelent elsősorban az akkumulátorok miatt. Egy vadonatúj technológiára való átállás egyébként is rengeteg új infrastruktúra létesítését hozza magával: új gyárak, gyártósorok, akkumulátor-gyárak épülnek világszerte, megváltozik a beszállítói lánc. Ezért a környezetterhelés előbb nagyobb lesz, ez tény.
- Na és az áramelőállítás?
A villanyautóra való áttérésnek akkor van értelme, hogyha legalább azonos ütemben terjednek a megújuló energiahordozók is. Magyarország az energiatermelés CO2-intenzitását tekintve európai összehasonlításban a középmezőnyben van: zöldebb az energiatermelés nálunk, mint Németországban vagy Lengyelországban; de messze vagyunk mondjuk a skandináv államoktól. Napközben az energia kb. 25-35%-át állítjuk elő megújulókból, ezért is érdemes nappal tölteni a villanyautónkat.
Ha érdekel, ezen az oldalon valós időben frissülő adatokat találsz, percről-percre nyomon követheted, mikor milyen forrásokból állítják elő a villamosenergiát: https://app.electricitymap.
- Milyen az összkép?
A metatanulmányok által publikált eredmények sokszor elég ellentmondók, mivel minden tanulmány más tényezőket vizsgál. Összességében azt lehet mondani, hogy az európai energiamix mellett a villanyautó teljes életciklusában a CO2 megtakarítás valahol 25% és 50% között lesz. Ez természetesen nagyban függ attól, hogy hol használják az autót, és milyen hosszú az életciklusa.
- Hol vannak akkor a kételyek, problémák, bizonytalanságok?
Az akkumulátorok élettartamáról még csak részlegesen vannak tapasztalataink. A legidősebb autók kb. 10 évesek, látszik, hogy az első generációs akkuk (Nissan Leaf, C-Zero, stb.) ennyi idő után 50-70% közötti kapacitással rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy még használhatók ugyan, de csak korlátozott hatótávval. Az is látszik viszont, hogy a nagyjából 2015 után gyártott autók akkujai sokkal-sokkal jobban bírják. Gyakran látunk 3-5 éves autókat 100%-os akkukapacitással. A tapasztalat szerint a degradáció az első években egyébként jelentősebb, később egyre kisebb mértékű. Ennek fényében azok a félelmek, hogy ezeket a villanyautókat 8-10 évesen ki kell dobni, teljesen megalapozatlannak tűnnek. A kérdés: meddig lesznek jók? Meglesz vajon a 20 év? Kiderül….
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség alábbi nyilatkozata szerint 150.000 km megtételét követően már biztosan pozitív a CO2 mérleg:
https://www.eea.europa.eu/hu/
Az akkumulátorok energiatárolóként való újrafelhasználása egészen kézenfekvő lehetőség, mi is találkoztunk már ilyen igénnyel. Ráadásul sokkal olcsóbb egy használt akkut vásárolni a napelem mellé. De ennek még nem alakult ki a piaca, egyszerűen azért, mert nincs elég nagy volumen a „levetett akkukból”. Ez is egy folyamat, aminek még nem látjuk a végét.
Az akkuk újrahasznosítása, fizikai és kémiai bontásának elméleti lehetősége adott, hiszen nem érdemes kidobni az értékes alapanyagokat. Kérdés viszont az üzleti modell: vajon kinek fogja ez megérni? Ez a piac is kialakulóban van (Magyarországon is van már akkubontással foglalkozó cég).
- Az alábbiak szerintünk a fő kihívások, feladatok – jó hír, hogy erre nekünk, felhasználóknak is van ráhatásunk.
A villanyautó hajtáslánca gyakorlatilag elnyűhetetlen, minimális karbantartás mellett sok százezer km megtételére is alkalmas. A Teslák legújabb motorját a gyártó közel fél millió km-re tervezi. Vajon leszünk-e annyira bölcsek mi, fogyasztók, hogy elfogadjuk, nem kell mindenből a legújabb?
Vajon leszünk-e annyira bölcsek mi, fogyasztók, hogy nem hajszoljuk mindig a nagyobb és nagyobb hatótávot csak azért, hogy elmehessünk Salzburgig megállás nélkül? Ez ugyanis egy nagy csapdahelyzet: teljesen felesleges a napi 60 km megtételéhez egy 80 kWh-s akkumulátort folyamatosan cipelni.
Konklúzióként elmondhatjuk, hogy a technológia felhasználási idejével kapcsolatban most gyűjtjük a tapasztalatokat, még sok a megválaszolatlan kérdés. A jó hír, hogy van egy sor dolog, ami a mi felelősségvállalásunktól függ. Ha lehet, akkor a közlekedésnek válasszuk a lehető legkörnyezetbarátabb verzióját: gyalogoljunk, biciklizzünk, vigyük el magunkkal a szomszédot is munkába menet.
Használjuk a legyártott termékeket a lehető leghosszabb ideig: próbáljuk meg az autók életciklusát a lehető leghosszabbra kinyújtani, gondoskodjunk a megfelelő karbantartásról, legyen szó akár belső égésű motoros, akár elektromos autóról.
