Egyre több zöld rendszámos autó fut az utakon, az óriásplakátokon lassan már csak tölthető hibrid vagy teljesen elektromos autók szerepelnek. De vajon hol tart az autók térnyerése nálunk és Nyugat-Európában? El kell búcsúzni a benzingőztől?

Az autóipar helyzete Európában

Az Európai Autógyártók Szövetsége rendszeresen közli az új eladott autókra vonatkozó statisztikákat. Legutóbbi, 2022. július 15-i közleménye továbbra is borús képet fest az eladásokról. Az európai autóipar zsugorodik már jó ideje. Ez a tendencia nem a járványhoz kötődik, már azt megelőzően is évről-évre kevesebb autót adtak el ezen a földrészen. A COVID, az ellátási lánc problémák, a háború, majd a nyersanyaghiány mindezt csak tetézte.

A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy 2022 első félévében 15%-kal kevesebb autót vásároltak, mint 2021-ben. Pedig az sem volt túl fényes év. Magyarországon ez a csökkenés 11,4%-os, szinte azonos a németországi csökkenéssel. A márkák között a legnagyobb mértékű csökkenést a Jaguar, a Stellantis csoport (többek között Opel, Peugeot, Citroen, Fiat) és a Volvo szenvedte el, nem sokkal követi ezeket a VW. Kivételt csak a Hyundai csoport és a Honda jelent, akik növelni tudták az eladási számokat. Ezek persze csak a darabszámok, hiszen, ha az egy autón kapott nyereség arányosan magasabb, akkor ez nem ennyire tragikus a könyvelésben.

Mindeközben a villanyautók

Az elektromos és hibrid autók térnyerése folyamatban van, annak üteme azonban nem kiugróan gyors. 2022 első negyedévében Európában (2. negyedéves adatok még nincsenek) az eladott új autóknak a 10%-a volt teljesen elektromos, 8,9%-a tölthető hibrid, 25,1%-a hibrid, 36%-a benzines és 16,8%-a dízel. Kiugróan emelkedett egyébként a villanyautók (BEV) iránti kereslet európai szinten, több mint dupla akkora volt ebben az időszakban az eladás, mint 2021-ben. 2019-ben pedig még csak az eladott autók 2,5%-a volt teljesen elektromos. Ennek oka elsősorban az, hogy nagy mértékben bővült a kínálat, egyre kényelmesebbek az ígért hatótávok.

Kérdés, hogy milyen mértékű lesz a növekedési ütem Európában. Ez sok tényezőtől függ: a villanyautók elfogadottsága mellett a gyártási kapacitások, a nyersanyagok, az infláció, a gazdasági helyzet is nagyban alakítja majd a számokat.

Itthoni körkép

Magyarországon 2022 első 3 hónapjában az új autó eladási arányok a következők voltak: teljesen elektromos 4,4% (1273 db), tölthető hibrid 4,4%, hibrid 40,8%, benzines 38,7% és dízel 11,5%. Egyértelmű tehát, hogy itthon még sokkal kevésbé elfogadottak az alternatív hajtástechnológiák, illetve áruk miatt egy szűkebb szegmensnek érhetők el.

Ha a teljes autóállományt vizsgáljuk, akkor elmondható, hogy jelenleg több mint 50.000 zöld rendszámos autó fut a magyar utakon. 2018 januárjában ennek még csak a tizede volt. Természetesen ez még mindig csekély 1,5 % a 4 millió feletti teljes autóállományhoz viszonyítva.

Technológiai váltás, de villámgyorsan?

2022-ben világszerte 450 villanyautó típusból válogathatnak az érdeklődők (ennek egy jelentős része Kínában van). A Nemzetközi Energiaügynökség várakozása szerint 2030-ra világszerte az eladott új autók aránya kb. 30% lesz (holott a szén-dioxid kibocsátás szempontjából az lenne az ideális, ha 60% lenne).

Európában az 1-1 gyártó által gyártott teljes flotta széndioxid-kibocsátását szabályozzák (azaz csak áttételesen írják elő azt, hogy hány villanyautót kell eladni). Évről-évre egyre szigorodnak ezek az előírások. Szalagcímeken szerepelt nemrég, hogy várhatóan 2035-től kivezetik a belső égésű motoros autókat. Az erről szóló jogszabály tárgyalása még folyamatban van, az Európai Parlament valóban elfogadta már a javaslatot. Most a tagállamokon a sor, hogy a részleteket kitárgyalják; illetve, ha el is fogadják a célszámot, akkor is pénzt és paripát is kicsikarjanak mellé.

Az Európai Autógyártók Szövetsége még túl korainak tart bármilyen, 2030 utánra vonatkozó kötelező előírást. Amellett érvelnek, hogy teljesen kiszámíthatatlan a piac alakulása. Két fő bizonytalansági tényezőjük: töltő infrastruktúra és az akkumulátor előállításhoz szükséges nyersanyagok.

Mi várható?

Az új autó kínálat csökkenésével növekszenek az új és a használt árak is, erősebb a kereslet. Érdekesség, hogy Németországban már növekszik az autók átlagéletkora, ami azt vetíti előre, hogy a már legyártott járművek tovább fognak futni az utakon és később, idősebb korban kerülnek a másodlagos piacra, azaz Magyarországra.

Alapvetően nem kell attól tartani, hogy egy csapásra be kellene zárnia valamennyi benzinkútnak. Egy autó életciklusa Magyarországon legalább 20-30 év, az átlag kor 15 év felett van.

Azaz 40 év múlva is még biztosan sok villanyhajtású és hagyományos autó fogja párhuzamosan róni az utakat. A kettő közötti arány kiszámításához viszont már varázsgömb kellene.