Hogyan lehet tölteni az elektromos autókat?
A villanyautók töltési gyorsaságával kapcsolatban elég sok a félreértés, kavarodás. Ez valahol természetes, hiszen az új technológia bevezetésével együtt sok-sok új fogalomnak is be kell kerülnie a köztudatba. Ebben a cikkben a legfontosabb alapinformációkat adjuk át és eloszlatunk néhány tévhitet is.
Hogyan lehet tölteni a villanyautókat?
Egy elektromos autót kétféle gyorsasággal lehet tölteni. A váltóáramú vagy AC töltés esetén a töltési idő órákban mérhető, az egyenáramú vagy DC (villámtöltés) esetén pedig csak percekben.
A különböző cikkekben gyakran kibogozhatatlan, hogy gyors vagy lassú töltés alatt ki mit ért. Lassú töltésnek ugyanis egyesek a konnektoros töltést mondják, mások viszont minden AC vagy váltóáramú, azaz órákig tartó töltést ide sorolnak. Ezért ezeket a kifejezéseket mi igyekszünk kerülni ebben a cikkben (is) és pontosabban fogalmazni.
Elöljáróban fontos tudni, hogy a villamos hálózatban váltóáram van, a nagyfeszültségű akkumulátorokban viszont egyenáram formájában tárolják az energiát, így a töltés során mindig történik áramátalakítás.
Váltakozó áramú töltésnél (AC) az energia egyenárammá alakítását az autó végzi el a benne lévő ún. fedélzeti töltő segítségével. Ez az alaktrész nagy értékű.
Ennek eredménye, hogy az autótól függ, mekkora lehet a maximális töltési teljesítmény, azaz mennyi lehet a töltési gyorsaság, mennyi energiát képes fogadni az autó. Ez a teljesítmény általában kb. 7 kW vagy 11 kW, típustól függően. A legkisebb elérhető teljesítmény 3,7 kW, ami a régebbi vagy PHEV autókra jellemző; a legnagyobb teljesítmény pedig 22 kW, ami leginkább a prémium gyártók sajátossága. (Egy kivétel van, mert a Renault Zoe-k egy része 43kW-tal is tölthető, de ezt a technológiát személygépkocsikban más gyártó nem alkalmazza).
- Mi a helyzet a konnektoros töltéssel?
Ez is AC/váltóáramú töltésnek minősül. Egy hagyományos konnektorba csatlakoztatható töltő (hivatalos nevén EVSE, azaz Electric Vehicle Supply Equipment) teljesítménye általában 2,3 kW (10A), így ennek az eszköznek a segítségével mindig lassabb lesz a töltés, mint amit az autó a beépített fedélzeti töltőnek köszönhetően lehetővé tenne.
- És a fali töltős töltés?
Ha valaki otthon, munkahelyén vagy bevásárlóközpontokban tölt, az is általában AC töltés, de a fenti konnektoros megoldásnál 3-5-ször gyorsabb töltési mód. Ez azt jelenti, hogy 4-10 óra alatt töltődik fel így az autó.
Ha szívesen böngésznél, akkor villanyautó fali töltőinket, wallboxainkat itt érheted el.
A villámtöltés (DC, egyenáram) a második töltési mód, amikor az áramátalakítási folyamat már az autó keretein kívül megtörténik, így az energia már egyenáram formájában direktben az autó akkumulátorába kerül.
Ezt onnan könnyű felismerni, hogy egy robusztus (több száz kg-os) töltőoszlopra kell rácsatlakozni, amelyből mindig kilóg egy vastag kábel, azaz erre a célra sosem az autóhoz kapott kábeleket használjuk. Ezek a töltők általában autópályák mellett találhatók.
A teljesítmény ebben az esetben jóval nagyobb (Magyarországon általában 50 kW), így akár 20 perc alatt is jelentős energiamennyiséghez juthat általuk az autó. Nagyságrendjét tekintve akár tízszer gyorsabb lehet a DC töltés, mint a fent említett AC töltés. Itt is van természetesen jelentősége annak, hogy mekkora a töltő teljesítménye (pl. a Tesla Supercharger vagy az Ionity hálózat 300 kW feletti) és mit tud kezelni az autó (50 kW és 350 kW között).
Egyenáramú töltők közt itt tudsz válogatni.
Minél lassabban töltöm az autómat, annál jobbat teszek az akkuval?
Fals mítosz az, hogy a váltakozó áramú töltés esetén törekedni kell arra, hogy minél lassabban töltsünk: semmi értelme napokig a konnektoron lógni. Az akkumulátor szempontjából teljesen mindegy, hogy 7 kW-os vagy 3 kW-os teljesítménnyel történik-e a töltés, nincs túlmelegedési veszélyben különbség. Sőt, a töltés során az autó bizonyos funkciói működnek egyfajta standby üzemmódban, így minél hosszabb a töltés, annál kevésbé hatékony. Áramátalakítási veszteség mindig van, a legtöbb modellnél kb. 10%.
Tönkreteszem az akkumulátort a villámtöltéssel?
Valóban nem mindegy, hogy milyen gyakori a villámtöltés használata. Nem jó minden nap az egyenáramú töltést alkalmazni, tartogassuk ezt a lehetőséget a hosszabb utazásokra! A villámtöltés során rövid idő alatt nagy árammennyiséget kap az akkumulátor, amely hatására megnő a hőmérséklete. A lítium-ion akkumulátorokra pedig a túlmelegedés rendkívül káros. Emiatt fontos paraméter, hogy egy autó akkumulátorának milyen a hűtése. Vannak olyan modellek, amelyeknél az akkumulátor egyáltalán nem hűtött (pl. Nissan Leaf), ez esetben a gyakori villámtöltés jelentősen károsíthatja az akkumulátort. A komolyabb hűtésű (pl. a vízhűtésű akkumulátoros) akkumulátorok jobban bírják a villámtöltést, de ezeknél a modelleknél sem szabad túlzásba vinni a „villámozást”. Összességében azonban nem szabad félni a DC töltéstől sem, mert szignifikáns mértékben nem csökkenti az akku élettartamát.
Ha rossz töltőcsatlakozót választok, akkor tönkreteszem az autóm?
Az elektromos autó tökéletesen amatőrbiztos! A töltés csak a megfelelő kábel csatlakoztatása után és kettejük sikeres kommunikációját követően indul. Így „félretankolás”, akarommondani félretöltés kizárt.
Ha hosszabb ideig nem használom az autót, akkor le fog merülni és az akkunak annyi?
Egy lítium-ion akkumulátor teljesen más tulajdonságokkal bír, mint a hagyományos autókban használt ólom-sav akkumulátor. A lítium-ion akkumulátor úgynevezett önkisülése minimális, vagyis csak alig-alig merül. Kezdeti töltöttségi állapottól függően 0,3-2,5%-ot merül havonta. Ha hónapokra parkoló pályára kerül a villanyautó, akkor jó ha 50% körüli a töltöttségi szint, de egy 1-2 hetes nyaralásnál szinte mindegy, hogy milyen a töltöttség. Az elektromos autókat úgy tervezték, hogy mindig van egy puffer az akkumulátorban.
Ha tetszett ez a cikk és a pályázat is érdekel, látogass el társ-weboldalunkra.
