Koronavírus utánról álmodunk, de vajon merre fordítjuk a szekerünket?

Betegség, gazdasági visszaesés, félelem. Ezek a hírek hívószavai. Van néhány kósza információ tiszta levegőről, vadállatokról a nagyvárosok kapujában. Apró vigaszok.

Vajon a horrorból egy tisztább és egészségesebb környezetet teremtünk majd? A vírusnak csak rövid távú (sokk)hatásai vannak, a klímaváltozás szempontjából alig van jelentősége. Annál nagyobb a kihívás a hosszútávú döntések kapcsán. Szakértők figyelmeztetnek, hogy ha átgondolatlanul pumpáljuk vissza a gazdaságot, azzal még rosszabb pályára állíthatjuk a Földet.

A kérdések, amelyeket meg kell válaszolnunk, sokszor nem feketék vagy fehérek. Strukturális átalakulásra van szükség, amelynek lesznek hosszú távon nyertes és vesztes ágazatai egyaránt, ne legyenek kétségeink. És nem kivitelezhető minden azonnal, sokkszerűen, mert túl nagy társadalmi, szociális és gazdasági ára van. Példaként néhány kérdés: Mennyire akarjuk megmenteni a légitársaságokat (és azok dolgozóit), aminek hatása van például a turizmusra is? Enyhítünk-e az autók környezetvédelmi kibocsátási normáin, hogy kevésbé kelljen államilag támogatni az autógyártókat, a munkaerő megtartását?

A fellendülésben a zöld munkahelyeknek, a tiszta energiáknak, hatékonyságnak kellene fókuszban lenni, kérdés, hogy van-e ilyen politikai és gazdasági akarat. Az Egyesült Államokban a környezetvédelem egyelőre háttérbe szorul, legalábbis szövetségi szinten. Európában a kérdés még csak most kerül terítékre. A kormányok a gazdaság támogatása és a környezetvédelem között fognak lavírozni. A német nagyvállalatok is két táborra oszlanak: a klímavédelmi célokat is szem előtt tartók és a gazdaságélénkítést egyedül favorizálók (Forrás: Portfolio.hu Két oldalról győzködik a német kormányt).

Ráadásul nem tudjuk, mikor kell a következő hullámra számítanunk. Feléled ez a koronavírus? Vagy lesz valami más? Az emberiség a természetes élőhelyek felszámolásával egyre többször kerül kapcsolatba a vadvilággal és onnan származó megbetegedésekkel. A klímaváltozás, a fajok sokszínűségének csökkenésével a természet egyensúlya egyre könnyebben borul fel, egyre több ilyen járványra lehet számítani. A Harvard Egyetem kutatói szerint rossz levegőminőséggel érintettek legyengült tüdeje szignifikánsan rosszabbul birkózik meg a koronavírussal is.

És mi ebből a tanulság nekünk, egyszerű olvasóknak? A legkönnyebb lenne ujjal mutogatni a gyárakra, kormányokra, a felettünk állókra.

Ehelyett mi a magunk szintjén is léphetünk. Minden egyes fogyasztói döntésünk egy szavazat is egyben: dönthetünk hazai zöldségek és gyümölcsök mellett, ehetünk többször hús helyett babféléket, kitolhatjuk a fogyasztási cikkeink élettartamát, intézhetjük online az ügyeinket, mehetünk Magyarországra nyaralni, járhatunk gyalog, biciklivel vagy elektromos autóval.

Tudatosság, odafigyelés, felkészültség. Ez a mi fegyverünk.